Könyvelőiroda
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, könyvelőiroda telefon

06(1) 244-8267

könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, könyvelőiroda email

info@exigokft.hu

Felelősségbiztosítás!

Könyvelőirodánk szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik mely teljeskörűen, minden szolgáltatásunkra kiterjed tovább...

Tegye rendbe könyvelését!

Súlyos bírsággal számolhat a beszámolóját határidőre be nem nyújtó cég! Május 31-ig a beszámolót mindenképpen be kell nyújtani! tovább...

könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, adózási információAdózási információk
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, egyéb információEgyéb
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, archív dokumentumokArchív cikkek
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, kalkulátorKalkulátorok
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, bérkalkulátorBérkalkulátor 2012
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, könyvelési díj kalkulátorKönyvelési díj kalkulátor
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, regisztrációs adó kalkulátorRegisztrációs adó kalkulátor
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, kamat

Jegybanki alapkamat

2012.10.31-től
6.25 %
korábbi adatok
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, üzemanyagár

Üzemanyagárak

2012.November
ESZ-95 433Ft/l
Gázolaj 439Ft/l
Keverék 464Ft/l
LPG autógáz 254Ft/l
korábbi adatok
fogyasztási normák
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, hasznos linkekHasznos linkek

Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Magyarország hu

Központi Statisztikai Hivatal

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Magyar Nemzeti Bank

Kiemelt Partnereink

Uccellone borkereskedés - online webshop

Ingatlan bérbeadásának adózása 2010. Termőföld, lakóingatlan, egyéb ingatlan bérbeadása.

Archív dokumentum!!!

Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2010

A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 74. §-a szabályozza. Az említett paragrafus alapján az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem a fő szabály szerint külön adózó jövedelem. Azonban a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a magánszemély ettől eltérő adózási módot válasszon.

Termőföld bérbeadása

A termőföld bérbeadásából származó bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni - vagyis e bevétellel szemben költséget elszámolni nem lehet -, mely után az adó mértéke 25 százalék. Ez a jövedelem adómentes akkor, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól.2 Az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni akkor, ha a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt). A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek. Az szja-törvény 3. § 53. pontja szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül a magánszemély tulajdonos vagy a haszonélvező által a földterület írásbeli szerződéssel díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra.

A termőföld bérbeadásából származó adóköteles jövedelem kiszámítása, könyvvezetés

Az e jogcímen megszerzett bevételeket a bevételi nyilvántartásba kell bejegyezni. A bevételi nyilvántartást hitelesíttetni nem kell. Nem kell bevételi nyilvántartást vezetni, ha a termőföld bérbeadásából származó bevétel kizárólag kifizetőtől származik. Ebben az esetben a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a magánszemély a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti.

A jövedelem bevallása, az adó megfizetése

A földbérbeadásból származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha

  • a jövedelem a kifizetőtől származik és
  • a kifizető az adót levonta, vagy ha
  • a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 176. § (4) bekezdése szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Amennyiben a termőföld Budapest közigazgatási területén fekszik, akkor az önkormányzati adóhatóságnak a fővárosi főjegyzőt kell tekinteni. Ha a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez termőföld bérbeadásából bevételt, akkor az adóbevallást és az adófizetést is önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem után az adó megállapítása, levonása, bevallása a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék) kifizetőtől származik. Nem terheli a kifizetőt az adókötelezettség abban az esetben, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia.

A kifizetőnek az általa levont adót a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, a levont adóról pedig az adóbevallást az adóévet követő év február 15-éig kell benyújtania a termőföld fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Amennyiben a kifizető az adót nem vonta le, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, akkor a 25 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig. Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az adó megállapítása, bevallása és befizetése a bérbeadó magánszemély kötelezettsége. A bevallást és az adó befizetését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz kell teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-ig.

Egyéb ingatlanok bérbeadása

A jövedelem megállapítása

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után is 25 százalékos mértékű lineáris adót kell fizetni.6 Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont adóalapnak, a megszerzett bevétel egésze – ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt is – jövedelemnek számít, tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.7 Ezen szabályt nem alkalmazhatja az a magánszemély, aki az ingatlan-bérbeadást egyéni vállalkozóként folytatja. Abban az esetben, ha a bérlő nevére átírják a közüzemi szolgáltatást mérő készülékeket, vagyis a közüzemi számlák a bérlő nevére szólnak, akkor a bérlő által a szolgáltatónak fizetett díj a bérbeadónál - akár külön adózó, akár az összevont adóalap részeként történő adózási módot választja a magánszemély - értelemszerűen nem számít bevételnek. A törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adómentesség alkalmazható az önkormányzatnak bérbe adott lakás esetén. Ha a magánszemély a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének megállapítására az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat (tételes költségelszámolást vagy a 90 százalék jövedelemhányadot) választja, akkor a bérbeadásból származó adóévi összes ilyen bevételre vonatkozóan az összevont adóalap részeként az adó mértékére vonatkozó rendelkezés figyelembevételével kell az adót megállapítania az adóévről benyújtandó adóbevallásában. A tételes költségelszámolás választása esetén jellemzően előforduló és költségként elszámolható kiadás lehet például az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan felmerülő rezsiköltségek (ha a felek a bérleti szerződést úgy kötik meg, hogy a bérlő a bérleti díjon felül a közüzemi díjakat is megtéríti a bérbeadó részére); a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 100 ezer forintot nem haladja meg, és az előbbi tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadások. A magánszemély már év közben választhat, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme után az adókötelezettségét az összevont adóalap részeként, vagy elkülönült jövedelemként teljesíti. Amennyiben a bevétel kifizetőtől származik, és a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalap részeként kíván adózni a megszerzett jövedelem után, akkor a kifizetőnek az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó adóelőleg-levonási szabályokat kell alkalmaznia. 2010. január 1-től a magánszemély az adóelőleg megállapításához a bevétel 50 százalékánál nagyobb mértékű költség figyelembevételéről is nyilatkozhat, - melyet a kifizető köteles figyelembe venni. Az adóelőleg alapja a bevételnek a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata – amennyiben az adóelőleg megállapítására a magánszemély köteles, a magánszemély döntése - szerinti költség levonásával meghatározott része, az előbbiek hiányában a bevétel teljes összege, növelve azt az adóalap-kiegészítés összegével. Az önálló tevékenység szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozat hiányában a kifizető által levont adó, vagy egyéb esetben a magánszemély által megfizetett adó adóelőlegnek minősül, ha a magánszemély a választását az adóbevallásában érvényesíti.

Az adóelőleg megfizetése

Kifizetőnek történő bérbeadás esetén 2010. január 1-től a magánszemély által számlázott bevételből a kifizető nem köteles adóelőleget vonni, de ha a magánszemély formai kötelezettségek nélkül megtehető nyilatkozatában kéri az adóelőleg levonását, a kifizető köteles az adóelőleg megállapítására, bármelyik adózási módot választja is a magánszemély. Továbbra sem kell az adót a kifizetőnek levonnia akkor, ha a magánszemély igazolja, hogy tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja. A közös tulajdonban lévő ingatlannak a tulajdontársak közössége által történő bérbeadása esetén, a kifizetőt ugyancsak nem terheli adó, adóelőleg-megállapítási kötelezettség. Amennyiben a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó bevétel – ide nem értve a tulajdonostársak közössége által történő bérbeadás esetét – kizárólag kifizetőtől származik és a bérbeadó a bevételével szemben költséget nem számol el a bizonylat nélkül elszámolható 10 százalékos költség kivételével, akkor a bevételével összefüggő nyilvántartási kötelezettségét a kifizető által kiállított igazolás megőrzésével teljesíti. Ha a bérlő magánszemély, vagy ha a kifizető a bérleti díjból nem vonta le az adót, adóelőleget, akkor a bérbeadónak kell a 25 százalékos adót, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint megállapított adóelőleget negyedévenként a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az adó, adóelőleg levonása azért maradt el, mert a bérbeadó tulajdonostársak közössége. A termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, bármely módszert is alkalmazza a magánszemély, be kell vallani az állami adóhatóságnak. Amennyiben a magánszemély az összevont adóalap részeként kíván adózni a bérleti díj után, de a kifizetőnek nem nyilatkozik, akkor a kifizetőnek továbbra is 25 százalékos adólevonási kötelezettsége van. Év közben, ha az adóelőleget a magánszemélynek kell megfizetnie, akkor a kötelezettségét a választása szerint kell megállapítania és az adóhatósághoz befizetnie. A levont, illetőleg a fő szabály szerint befizetett adót, az adóbevallásban adóelőlegként kell a magánszemélynek figyelembe vennie, amennyiben az összevont adóalap részeként kívánja az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után az adót megfizetni

Az ingatlan bérbeadásból származó bevételhez kapcsolódó Egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetési kötelezettségről honlapunkon az Ingatlan bérbeadás EHO kötelezettsége menüpont alatt olvashat.

Az ingatlanhoz kapcsolható ÁFA fizetési szabályokról az Ingatlan bérbeadás ÁFA kötelezettsége menüpont alatt olvashat