Könyvelőiroda
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, könyvelőiroda telefon

06(1) 244-8267

könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, könyvelőiroda email

info@exigokft.hu

Felelősségbiztosítás!

Könyvelőirodánk szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik mely teljeskörűen, minden szolgáltatásunkra kiterjed tovább...

Tegye rendbe könyvelését!

Súlyos bírsággal számolhat a beszámolóját határidőre be nem nyújtó cég! Május 31-ig a beszámolót mindenképpen be kell nyújtani! tovább...

könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, adózási információAdózási információk
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, egyéb információEgyéb
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, archív dokumentumokArchív cikkek
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, kalkulátorKalkulátorok
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, bérkalkulátorBérkalkulátor 2012
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, könyvelési díj kalkulátorKönyvelési díj kalkulátor
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, regisztrációs adó kalkulátorRegisztrációs adó kalkulátor
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, kamat

Jegybanki alapkamat

2012.10.31-től
6.25 %
korábbi adatok
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, üzemanyagár

Üzemanyagárak

2012.November
ESZ-95 433Ft/l
Gázolaj 439Ft/l
Keverék 464Ft/l
LPG autógáz 254Ft/l
korábbi adatok
fogyasztási normák
könyvelőiroda, könyvelés, bérszámfejtés, hasznos linkekHasznos linkek

Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

Magyarország hu

Központi Statisztikai Hivatal

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Magyar Nemzeti Bank

Kiemelt Partnereink

Uccellone borkereskedés - online webshop

MUNKAVISZONY, TAGSÁGI (TAGI) JOGVISZONY, MEGBÍZÁSI JOGVISZONY

Jogviszonyok:

Elsősorban kisebb vállalkozásoknál előforduló szabálytalanság, hogy vállalkozás tulajdonosa által minden, a vállalkozás érdekében végzett feladatot (ideértve az ügyvezetést is), a társaság tagja (tagjai), tagsági jogviszony keretén belül végzi(k). Érdemes tehát az elején tisztázni, hogy ki milyen feladatokat végez és milyen jogviszonyban.

Munkaviszony

A munkaviszonyra vonatkozó szabályokat az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (MT) határozza meg. A törvény részletesen szabályozza a munkaviszony létesítésének feltételeit.
Munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között jön létre. Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. (Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt, törvényes képviselőjének hozzájárulásával)
Munkáltató az lehet, aki jogképes (jogképesség: 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (PTK) 11.§). A munkáltató köteles a munkavállalóval közölni, hogy a munkaviszonyból eredő munkáltatói jogokat és kötelességeket (munkáltatói jogkör) mely szerv vagy személy gyakorolja, illetve teljesíti.
A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződést írásba kell foglalni, erről a Munkáltató köteles gondoskodni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak. A munkaszerződés jogszabállyal ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A feleknek a munkaszerződésben meg kell állapodniuk a munkavállaló személyi alapbérében, munkakörében, illetve munkavégzési helyében. A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni a munkaköri feladatokról, a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettségről - kivéve, ha ezt jogszabály határozza meg.

Tagsági jogviszony (társas vállalkozó)

Bérszámfejtési, adózási szempontból tagsági jogviszonyról akkor beszélünk, ha a társaság tulajdonosa, a társaság bevételszerző tevékenységében személyesen közreműködik. A hangsúly a bevételszerző tevékenységen van. Az ügyvezetés nem a bevételszerző tevékenység érdekében végzett feladat, az ügyvezetésről törvény rendelkezik és a bevétel szerzéstől függetlenül lennie kell, akkor is ha a társaság pillanatnyilag „nem működik”, nincs bevétele.
(2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról (Gt.) 22. § (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni.)
A tagsági jogviszony fogalmát a társadalombiztosítási ellátásra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § d.) fogalmazza meg, mely szerint:

Társas vállalkozó

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja,
Tagsági jogviszonyban végzett személyes közreműködésre akkor van lehetőség, ha cégformától függően, a közkereseti társaság és a betéti társaság tagjai a személyes közreműködés feltételeit a társasági szerződésben vagy a tagok megállapodásában (Gt. 91. §), korlátolt felelősségű társaság esetén a közreműködés feltételeit a társasági szerződésben (Gt. 119. §) rögzítik. Részvénytársaság esetén nincs mód személyes közreműködésre.

Megbízási jogviszony (magánszemélyek esetében)

A megbízási jogviszony létesítésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény határozza meg. A törvény kétféle jogviszonyt különböztet meg a vállalkozási jogviszonyt (PTK 389-415. §) és a megbízási jogviszonyt (PTK 474-487.§).
Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír.